Az átlagember élete során nagyon kevés alkalommal találja magát szemben olyan helyzettel, amikor a közvetlen közelében lesz valaki rosszul, azonban érdemes felkészülni hasonló szituációkra, hiszen a gyors segítség létfontosságú, az emberélet ilyenkor perceken múlhat. Bár sok oka lehet a hirtelen rosszullétnek, hazánkban gyakran előforduló vészhelyzet a szívinfarktus, így érdemes felkészülni a gyors ellátására.
A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike, akár keringési eredetű, akár nem, érdemes az orvosi kivizsgálásra. Abban az esetben, ha otthonában vagy az utcán a szeme láttára valaki rosszul lesz, nem mozdul, esetleg felszólításra, a váll megrázására sem reagál, kiáltsunk segítségért hívjuk a mentőket és tartsunk légzésvizsgálatot. A hátán fekvő, esetleg eszméletlen beteg fejét kissé hajtsuk hátra, miközben zárjuk a száját, majd hajoljunk közel az arcához úgy, hogy nézzünk a mellkasa irányába. Ilyen módon hármas érzékeléssel ellenőrizhető a légzés. Látható a mellkas emelkedése, süllyedése, hallható és érezhető a légzés közbeni levegő áramlás. A légzés vizsgálatára szánjunk 10 másodpercet, mert ennyi idő alatt biztosan észlelhető a légzés leállása.
Ha nem észlelünk légzést, kezdjük meg a mellkasi nyomásokat és közben, ha még nem tettük, értesítsük a mentőket és jelezzük feléjük, hogy megkezdett újraélesztéshez kérünk segítséget. Ilyen esetben a mentésirányítás a legközelebbi mentőegységet indítja a helyszínre és amennyiben szükséges, párhuzamosan magasabb szakmai szintű egység indítása is megtörténik. A mentésirányító vonalban marad a hívóval, és telefonon instruálva segítséget nyújt az újraélesztés kivitelezésében.
A helyes technika elsősegély tanfolyamokon elsajátítható, de az alap mozdulatsor a következő: kezeinket kulcsoljuk össze és az alul lévő tenyerünk élét helyezzük a szegycsont közepére. Ezt követően végezzünk folyamatosan mellkaskompressziókat, mindaddig amíg a segítség a helyszínre érkezik vagy életjelenségeket tapasztalunk. A mellkas lenyomások mélysége 5-6 cm kell, hogy legyen, frekvenciája 100-120/ perc. Külföldi és magyar mentősök is javasolják, hogy a közismert Bee Gees sláger, a „Stayin’ alive” refrénjéhez igazítsuk a mozdulatokat, hiszen ez a tökéletes tempó az újraélesztéshez. Fel kell készülnünk arra, hogy a mozdulatsor esetenként eltörhet egy-két bordát, de tartsuk szem előtt, hogy a beteget később nem fogja érdekelni néhány kellemetlen éjszaka, ha megmentettük az életét. Amennyiben lehetséges a körülöttünk lévőktől kérdezzünk rá, hogy van-e a közelben félautomata defibrillátor (AED). Amennyiben van, azt hozassuk oda majd a gép utasításainak megfelelően járjunk el. Fontos, hogy a mellkaskompressziók folyamatosak legyenek mindaddig, amíg az AED utasítást nem ad annak felfüggesztésére.
A mentők megérkezését követően a helyszínt csak akkor hagyjuk el, ha arra a mentőegység vezetője engedélyt ad. Elsősegélynyújtóként a rosszulléttel kapcsolatban számos olyan információval rendelkezhetünk, amely a későbbiekben befolyásolhatja a beteg kezelési stratégiáját, ezért fontos, hogy a legapróbb részletekig mondjuk el mi történt a beteggel, mit tapasztaltunk a rosszullét során. Előfordulhat, hogy a mentők elkérik az adatainkat, tekintettel arra, hogy a további ellátást végző intézmény részéről is felmerülhetnek kérdések.
