Sokan tapasztalnak időnként szabálytalan szívverést, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy szokatlanul ver. A szívritmuszavar vagy más néven aritmia sok esetben veszélytelen, de vannak olyan formái, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár az életet is veszélyeztethetik. Az aritmiák kialakulásának több oka is lehetséges, leggyakrabban a kóros ingerképzés zavarával találkoznak az orvosok.

 A szív dobogását a szívizom összehúzódása és ellazulása hozza létre. A folyamat során a pitvarok majd a kamrák vért pumpálnak ki a test legnagyobb átmérőjű erébe, az aortába. A folyamatot a jobb pitvar falában található szinuszcsomó vezérli. Szívritmuszavarról beszélünk, ha a szívdobogást irányító elektromos tevékenység nem megfelelően működik, ennek következtében pedig a szív túl gyorsan, túl lassan, vagy szabálytalanul kezd el verni. Az egészséges, fiatal szívben csak a legritkább esetben alakul ki elektromos zavar, azonban a szívizom gyengülése vagy esetleges sérülése miatt már gyakrabban előfordulhat.

 Bármilyen korábban kialakuló károsodás vagy eltérés hajlamosíthat az aritmiára, így például az elégtelen vérellátás, a vérnyomás ingadozása, a szívizomszövet károsodása vagy részleges elhalása. Abban az esetben, ha a szív vérellátása valamilyen okból kifolyólag csökken, károsodhat a szívizom és az ingerületet vezető sejtek működőképessége. Amikor a szívizom szövet károsodik vagy elhal, szintén korlátozódhat az izom ingerület-vezetésének képessége. Ezeket a károsodásokat számos betegség eredményezheti, mint érrendszeri és koszorúér-betegségek, a szívbillentyűk betegségei, vagy cardiomyopathia.

Ahogy az említett betegségek esetében is, úgy a szívritmuszavar kialakulásában is több tényező növelheti a veszélyes állapot kialakulásának kockázatát. Ilyenek például az életkor és genetikai adottságok, veleszületett szívbetegségek, cukorbetegség, a pajzsmirigy működési zavarai, valamint az egészségtelen és mozgásszegény életmód.  A túlzott alkohol és koffein fogyasztás szintén hozzájárulhat ritmuszavarok megjelenéséhez. Bár mellkasi fájdalom nem kapcsolódik feltétlenül a szívritmuszavarokhoz, mindenképpen fontos orvosi segítséget igénybe venni, EKG vizsgálattal korán észlelni a bajt.

Az egészségtelen és mozgásszegény életmód növeli az aritmák kialakulásának kockázatát. A táplálkozás során javasolt a zsír és sószegény ételek fogyasztása, zöldségek és gyümölcsök beiktatása a főétkezések közé. A már kialakult ritmuszavar esetén érdemes konzultálni dietetikus szakemberrel. Napi fél óra aktív mozgással sokat tehetünk a ritmuszavarok megelőzése érdekében. Fontos, hogy a rendszeres mozgást fokozatosan vezessük be a mindennapokba, mert a hirtelen történő fizikai terhelés egyéb, súlyos következményekkel járhat. Ha nem tudjuk hogyan csináljuk, kérjük szakember (gyógytornász, edző) segítségét. A már meglévő ritmuszavar esetén a sporttevékenységgel kapcsolatban mindenképp konzultáljuk kardiológus szakorvossal.

Miközben a tudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre gyorsabban és eredményesebben lehet szűrni és kezelni az aritmiát, lényeges, hogy a veszélyeztetett populációnak megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosítsunk. A drMAP komplex egészségügyi szolgáltatása és a drMAP egészségügyi okosóra használata különösen fontos olyan személyek számára, akiknél jelentkezett már szívritmuszavar vagy rizikófaktorokkal rendelkeznek.

Küldetésünk életeket menthet!